- 3.A rendőri intézkedések és eljárások alapjai
3.1. A Rendőrség működésének törvényi szintű szabályozása
A Rendőrség tevékenységét, feladatait meghatározó legfontosabb jogszabályok:
Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály.
Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az Alaptörvény az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
A törvény meghatározza a rendőrség feladatkörét, szervezetét és irányítási viszonyait, a rendőrség működését, továbbá az ennek során alkalmazott intézkedéseket és kényszerítőeszközöket. Célja, hogy megteremtse a rendőrség határozott és eredményes fellépéséhez szükséges stabil jogi alapokat, valamint hozzájáruljon a belső rend és a közbiztonság erősítéséhez.
30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról
A rendelet hatálya kiterjed a hivatásos állományú rendőr szolgálati tevékenységére, valamint a rendőrség szerveinek működésére.
A Rendőrségi törvény (továbbiakban Rtv) és a Szolgálati Szabályzat (továbbiakban RSZSZ) a két legfontosabb jogszabály, melyek ismerete nélkül a rendőri hivatás nem teljesíthető. A két jogszabály tartalmazza a rendőri munka végzésére vonatkozó alapvető ismereteket, ezek figyelembe vételével hajtja végre a rendőr az intézkedéseit.
- évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
A fegyveres szervek feladatrendszerében meghatározó szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek a szolgálati jogviszonya - a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt - a más közszolgálatban állók szolgálati viszonyához képest olyan mértékben eltérő, sajátos, hogy önálló szabályozást igényel.
A törvény a szolgálati viszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi szintű szabályozást igénylő kérdést teljes körűen tartalmazza, átvesz más törvényekből - elsősorban a Munka Törvénykönyvéből - olyan szabályokat, amelyeknek általánosságuk folytán a szolgálati jogban is érvényesülniük kell.
A fentieken kívül még számos jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz meghatározó a rendőri munkában, pl.: Őr- és Járőrszolgálati, Körzeti Megbízotti, Fogdaszolgálati Szabályzat, BM rendeletek - utasítások, ORFK szintű utasítások, stb.
3.2.A rendőri intézkedések
A rendőr köteles feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően ellátni, az állampolgárok jogait csak törvény alapján korlátozhatja és kizárólag a törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja, amennyiben az alkalmazás törvényi feltételei fennállnak. A rendőri intézkedéseket a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv) sorolja fel.
A rendőri intézkedéseket két csoportra oszthatjuk:
- személyi szabadságot nem korlátozó intézkedések:
- igazoltatás
- fokozott ellenőrzés
- ruházat- csomag- és jármű átvizsgálása
- felvilágosítás kérés
- intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen
- a helyszín biztosítása
- közlekedésrendészeti intézkedés
- személyi szabadságot korlátozó intézkedések:
- elfogás
- előállítás
- elővezetés
- biztonsági intézkedés
- intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben
A fenti csoportosítás nem tartalmazza a Rendőrségi törvényben foglalt összes rendőri intézkedést, de a csoportosításban felsoroltak tipikusnak mondhatóak, mivel a közterületen szolgálatot teljesítő rendőr szinte naponta ezeket végrehajtja.
3.3.A rendőri intézkedéssel szembeni követelmények (alapelvek)
A rendőri intézkedésnek meg kell felelnie, egyrészről a jogszabályi előírásoknak, másrészről pedig az állampolgárok elvárásainak, igényeinek.
További fontos követelmény az intézkedő rendőr biztonsága, valamint az intézkedés eredményességének megvalósulása.
Jogszerűség, törvényesség
A rendőrnek intézkedése során figyelembe kell vennie a jogszabályi előírásokat, és azokat betartva intézkedhet. Pl. a rendőr az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket és a kényszerítő eszközöket csak akkor alkalmazhatja, ha azok törvényi feltételei fennállnak.
Személyes példát mutatva be kell tartania a törvényes rendet, melynek képviselője.
Csak így lehet erkölcsi alapja, hogy végezze tevékenységét a törvényes rend fenntartása érdekében.
Az intézkedési kötelezettség elmulasztása fegyelmi, bizonyos esetekben büntetőeljárást von maga után.
Szakszerűség
Az intézkedés törvényessége mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a szakszerűségre is, amely többek között magába foglalja a helyes és eredményes intézkedési taktika megválasztását, az intézkedések, valamint a kényszerítő eszközök szakszerű – előírásszerű – végrehajtását, alkalmazását. (Pl.: igazoltatás során egymás biztosítása, vagy a helyes bilincselési mód megválasztása.)
Biztonságosság
A rendőri intézkedések szakszerű végrehajtásával, egymás tevékenységének biztosításával, valamint a legcélszerűbb intézkedési mód megválasztásával biztosítsa saját maga, járőrtársa, valamint az intézkedés alá vont személy – az állampolgárok – biztonságát.
Eljárása során ne idézzen elő a szükségesnél nagyobb veszélyhelyzetet, sérelmet, vagy anyagi kárt.
Arányosság
A rendőri intézkedés során nem okozhatunk olyan hátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
Objektivitás
A rendőr a törvény rendelkezéseinek érvényesítése érdekében mindenkivel szemben részrehajlás nélkül köteles eljárni. A törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményére tekintettel a rendőri intézkedés törvényi feltételeinek megvalósulása esetén a rendőr az érintett személyére tekintet nélkül - bárkivel szemben – köteles intézkedni.
Az intézkedések során kivétel csak a diplomáciai, vagy egyéb személyes mentességet élvező illetve a közjogi tisztséget betöltő személyekkel tehető.
Más kategóriába tartozik a differenciált intézkedés, amikor az intézkedő rendőr a körülmények és egyéb tényezők ismeretében intézkedik a jogszabályokban leírt korlátok között. A rendőri intézkedés során fajra, nemre, vallásra, politikai meggyőződésre tekintettel különbséget tenni tilos, e minőség a rendőri intézkedés megtételének vagy elmulasztásának alapja nem lehet.
Eredményesség
Eredményes az intézkedés, ha a törvényes célját eléri, a konfliktusokat, jogsértéseket megelőzi, megakadályozza, megszünteti.
A társadalom, közbiztonság és a közrend iránti igényeinek megfelel.
Kulturáltság
A kulturáltság alapvető eleme a rendőr megjelenése.
Több szempontból is elvárható, hogy a rendőr öltözete, felszerelése, valamint egyéni ápoltsága és az intézkedés során tanúsított magatartása megfeleljen az előírásoknak.
Már az állampolgár megszólítása az intézkedés kezdetén, valamint annak során az alkalmazott hangnem, a megfontoltság és a tárgyilagosság erősíti a rendőri intézkedés tekintélyét.
Azonban ellenszenvet válthat ki az állampolgárból, ha a rendőr köszönés nélkül kezdi meg intézkedését, vagy tegező, az önérzetet sértő hangnemben kommunikál.
A bizonytalanság, az idegesség és kapkodás átterjedhet az állampolgárra is, és sok esetben konfliktus forrása lehet, vitához, engedetlenséghez vezethet.
A tisztelettudó, emberséges és humánus viselkedés érezteti a rendőrség szolgáltató, polgárbarát jellegét.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a törvénysértő cselekményekkel szemben nem lép fel a rendőr a leghatározottabban és legkövetkezetesebben, a törvény minden szigorával. / adott esetben kényszerítő eszközök alkalmazásával is!/
Differenciáltság
A rendőr a jogszabályok megsértőivel szemben az előírásoknak megfelelően kell, hogy intézkedjen.
Az általa alkalmazható szankciók vonatkozásában bizonyos keretek között szabad mozgástere van, ami azt jelenti, hogy mérlegelhet a cselekmény kapcsán, főként az alábbi szempontok figyelembe vételével:
- az elkövetett cselekmény súlya,gyakorisága,
- a cselekmény elkövetésének oka, körülményei, társadalomra veszélyessége,
- az elkövető személye, családi, anyagi körülményei,
- az elkövető magatartása, viselkedése,
- az alkalmazott szankció várható hatása.
Ez a differenciálás nem jelentheti azt, hogy a rendőrnek, engedékenynek, elnézőnek kell lennie, mivel egyrészt intézkedési kötelezettsége van, másrészt pedig szem előtt kell tartania azt is, hogy engedékenysége a jogsértő cselekmények, elszaporodásához vezethet, a kellő visszatartó erő hiányában.
A megfelelően alkalmazott differenciált intézkedés ugyanakkor a leghatékonyabb eszköz az állampolgárok nevelésében és a polgárbarát, szolgáltató jellegű rendőrség képének kialakításában.
A rendőrnek az intézkedés során bizonyos értelemben személytelennek kell maradnia, az állampolgár az intézkedés során nem érezheti a rendőr személyes ellenszenvét, sértettségét.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a rendőrnek az összes körülményre való tekintettel az optimális intézkedést kell választania, lefolytatnia.
3.4. A rendőri eljárások alapjai
A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy jogszabály által meghatározott esetekben helyszíni bírságot szab ki. A szabálysértést észlelő rendőr figyelmeztetést azon szabálysértés esetén alkalmazhat, amely miatt helyszíni bírságot szabhat ki. Figyelmeztetés során a rendőr a szabálysértés elkövetésén tetten ért személy felszólítja a tevékenysége abbahagyására és felhívja, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől. Amennyiben a rendőr a feljelentés megtétele mellett dönt, akkor a szabálysértési eljárás során a rendőrhatóságnak figyelembe kell venni a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt, amely rögzíti az eljárási alapelveket is.
A rendőr az általa észlelt, vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről (ha az elkövető ismert, annak megjelölésével) feljelentést tesz, vagy ha a nyomozóhatóság tagja, úgy hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás megindítása érdekében. A büntetőeljárás során a rendőrségnek figyelembe kell venni a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, amely a bűncselekmények nyomozási tevékenységét és az eljárás elveit is tartalmazza.
A rendőrt közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés észlelése, vagy tudomására hozása esetén abban az esetben terheli a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedési kötelezettség, ha ilyen jellegű szolgálati feladat ellátására kapott utasítást, vagy intézkedése során ilyen jogsértést észlel és (amennyiben ez az eljárás lefolytatásának jogszabályi feltétele) rendelkezik a tevékenység ellátásához, illetve a szabályszegés dokumentálásához szükséges technikai eszközzel.
Közigazgatási eljárás során a rendőrségnek, illetve a helyszínen intézkedő rendőrnek figyelembe kell vennie a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, amely taglalja az ügyfél jogait, illetve az eljárási elveket.
