1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
A nemzetbiztonsági szolgálatok az állam fennmaradása és sikeres működése érdekében nélkülözhetetlen szervezetek, mert nemcsak hozzájárulnak az állam belső és külső biztonságának garantálásához, valamint az ország értékeinek védelméhez, hanem jelentős mértékben támogatják az állam érdekeinek érvényre juttatását is. Ezek a szervezetek képesek előre jelezni és azonosítani a biztonságot fenyegető tényezőket annak érdekében, hogy az állam – elsősorban erőszakszervezeteinek felhasználásával megelőzze – megakadályozza vagy csillapítsa azok kedvezőtlen hatásait. Emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami felső vezetés olyan döntéseket hozhasson, amelyek az adott helyzetben a legelőnyösebb az ország számára.
Az államok biztonságát garantáló szervezetek között a nemzetbiztonsági szolgálatokat alapvetően az különbözteti meg más kormányzati, többségében rendvédelmi szervezetektől, hogy a biztonság garantálásában a fő eszközük az információ.
A nemzetbiztonsági rendszerben mindegyik (törvényhozói, végrehajtói, bírói és államfői) hatalmi ág jelen van. A rendszer összetevőit az alábbi csoportokra lehet bontani:
- irányító/felügyelő testületek vagy személyek;
- koordináló testületek;
- ellenőrző fórumok;
- nemzetbiztonsági szolgálatok.
A rendszer utolsó elemei a nemzetbiztonsági szolgálatok, amelyek jellegét vizsgálva, azokat több csoportra lehet osztani:
- hírszerző szervezetek; · elhárító szervezetek; · önálló (technikai) adatszerző szervezetek; · koordináló-irányító testületek; · nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező testületek; · adatvédelmi szervezetek; · (integrált) hírszerző–elhárító szervezetek, · valamint a fentiek bármilyen kombinációja
A nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelete
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítását és felügyeletét néhány kivétellel a kormányok, illetve funkcionális parlamenti bizottságok látják el, ami összhangban van azzal a megállapítással, hogy a szolgálatok alapvetően kormányzati szervezetek
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
négy országos hatáskörű szerv:
- a Nemzetbiztonsági Hivatalt,
- az Információs Hivatalt,
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt: Szolgálatok)
- Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. (TIBEK)
Szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ pedig a 2016. évi LXIX. törvény alapján végzik alaptevékenységüket. A nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatuknál és hatáskörüknél fogva speciális eszközrendszerük felhasználásával védik a Magyar Köztársaság érdekeit, így különösen az ország szuverenitását, belső alkotmányos rendjét, ellátják a hatáskörükbe tartozó államhatalmi és kormányzati szervek és személyek védelmét, végzik a feladatkörükbe utalt bűncselekmények felderítését. A Központ szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok tárolásával, felhasználásával és ellenőrzésének koordinációjával látja el a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítése elősegítésének feladatát
Információs Hivatal (IH)
A Magyar Köztársaság polgári hírszerző szolgálataként az Információs Hivatal (IH) alapvető feladata, hogy megszerzett információi révén támogassa a kormányzat kül- és biztonságpolitikai, gazdaságpolitikai, valamint egyéb ágazati politikai céljainak megvalósulását. Ennek érdekében az IH műveleti tevékenységet folytat, információit nyílt és titkos forrásokon keresztül szerzi be. Ezek során titkos kapcsolatokat létesít, valamint technikai információszerzést is folytat. Feladata többek között a Magyarország ellen irányuló külföldi titkosszolgálati tevékenységek felderítése, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatása. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy az Információs Hivatal felelős a külföldi magyar képviseletek biztonsági védelméért is.
Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – korábban Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)
Feladatköre alapvetően az elhárításra koncentrálódik. Legfőbb feladata az ország és az állampolgárok biztonságát érintő veszélyek, kockázatok felderítése, megelőzése. Az IH-hoz hasonlóan nyílt és titkos forrásokat is igénybe vesz, melyeken keresztül információkat gyűjt egyebek mellett az alkotmányos berendezkedést veszélyeztető tényezőkről, a szervezett bűnözői csoportok Magyarországot érintő tevékenységéről, idegen titkosszolgálatok magyarországi törekvéseiről, működéséről. Gondoskodik a kiemelt fontosságú állami intézmények, létesítmények védelméről, valamint szintén információival segíti a terrorizmus elleni küzdelmet, a tömegpusztító fegyverek terjedése, kábítószer- és fegyvercsempészet elleni fellépést. Fontos szerepet tölt be a gazdaságbiztonság megőrzésében is. Tevékenysége során szorosan együttműködik a rendvédelmi szervekkel, valamint a többi nemzetbiztonsági szolgálattal. Elődje tulajdonképpen a Belügyminisztérium III/III-as Főcsoport-főnöksége, mely a rendszerváltásig egy centralizált szervezet keretei között működött a rendőrséggel, a hírszerzéssel és a katonai elhárítással.
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egy szolgáltató szerv, egyben a harmadik polgári nemzetbiztonsági szolgálat. Alapvető feladata, hogy írásos kérésre a technikai hírszerzés eszközeivel szerzett információkkal segítse a társszervek munkáját. Speciális kommunikációs csatornákat létesít, ellátja a biztonsági okmányok védelmének hatósági felügyeletét, valamint szakértői tevékenységet is folytat.
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
2016.07.06-án az Országgyűlés elfogadta a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozásáról szóló törvény módosítást.
A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) ezentúl - a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl - kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.
