II/1. Magyarország biztonsági stratégiája
MAGYARORSZÁG NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIÁJA
„Jelen stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai, biztonsági rendszerben érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit.”
A biztonság az élet minden területén első számú szempontként és perspektívaként kell, hogy megjelenjen. A jólét alapvető feltétele a biztonság, amelyet ma már inkább a magas szintű biztonság kifejezése vált fel. Társadalmi viszonylatban a fenyegetések minden egyes formájának elhárítását a komplex biztonság fogalma ötvözi magában. Magyarországon ennek szellemében kidolgozott Nemzeti Biztonsági Stratégia célja, hogy a felmerülő kockázatokat az ország képes legyen kezelni. Magyarországon a Nemzeti Biztonsági Stratégia írásba foglalására először 2002-ben került sor, amit egy 2004-es változata követett. Az ország alaptörvénye, a NATO 2010-ben elfogadott új stratégiai koncepciója, valamint a kibontakozó gazdasági válság eredménye indokolta az új Nemzeti Biztonsági Stratégia kidolgozását. Az így elkészült stratégia három nagyobb szegmens számára állít fel koncepciókat. Elsősorban az államigazgatásnak, amelynek egyfajta iránymutatást és célkitűzést prognosztizál, másodsorban a nemzetközi partnerek számára, amelynek függvényében írásba foglalja a hazai és a világ biztonsági kihívásait, azokkal kapcsolatos célokat és az arra adott válaszokat. A harmadik célcsoportot képezi a társadalom civil szférája, a sajtó, valamint a hazai közvélemény, illetve mindezek tájékoztatása. Ebből következik, hogy az elkészült Nemzeti Biztonsági Stratégia konkrétumokra épülő pontos megfogalmazású, hasznosítható és realizálható célkitűzéseket tartalmazó, továbbá a célcsoportok számára közérthető nyelvezetű kell, hogy legyen.
Nemzetközi szinten az országok között létrejött kapcsolat egyfajta kölcsönös függőséget (gazdasági függőséget és sebezhetőséget) eredményezett, amelynek következtében biztonságuk, kiszámíthatóságuk, szuverenitásuk sem tekinthető stabilnak. Ennek kapcsán egy államnak célja, hogy a gazdasági függőség mellett meg tudja őrizni a nemzetközi mozgásterét és szuverenitását (elhatárolódását). A Nemzeti Biztonsági Stratégia alapvető céljaként jelenik meg az országvédelem alapjaival való rendelkezés arra az esetre, amikor váratlan helyzet bekövetkeztekor saját erőforrásra támaszkodó megoldások szükségesek. Mindezen felül hozzá kell járulni a szövetségi keretek körébe tartozó nemzetközi válságkezelő és stabilizációs műveletekhez. A 2012-ben lefektetett új Nemzeti Biztonsági Stratégia11 olyan alapdokumentumként kezelhető, amelynek feladata a biztonság minden dimenziójának feltérképezése, az ott keletkezett kihívások, célok megfogalmazása és az azokra adott végrehajtási válaszreakciók definiálása. A különböző biztonság-kockázati szférán (gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti biztonság) kívül megjelennek az „új típusú” kihívások, mint a szélsőséges csoportok, szervezetek, kábítószerkereskedelem, szervezett bűnözés. Mindinkább előtérbe kerül és a korábbi évekhez képest jóval nagyobb hangsúlyt kap a környezeti biztonság fogalma. Ide sorolható a klímaváltozás, a globális felmelegedés, ipari katasztrófák és azok hatásai. Reflektorfénybe kerül a civil válságkezelés feladataira való felkészülés. A Nemzeti Biztonsági Stratégiában foglaltak tartalmi szemszögből elkülöníthetők az állam objektív és a társadalom, vagy egyén szubjektív biztonságfelfogása. A Nemzeti Biztonsági Stratégia logikai felépítése alapján 4 egységre tagolható: I. Magyarország biztonságát nemzetközi irányból befolyásoló környezeti tényezők, amellyel szemben fogalmazódnak meg a felállítandó – érdekérvényesítő – képességek. A biztonság fogalmának átfogóbb értelmezésén túl nagy hangsúlyt kap a globalizáció, a tartós fenntartható biztonság és stabilitás a válságkezelésben, az elhúzódó gazdasági válság hatásai és annak kezeléséhez szükséges képességek számba vétele. Magyarországot közvetlen környezetéből még kockázat formájában sem fenyegeti katonai konfliktus, azonban a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság megjelenésével együtt számolnia kell a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedéséből fakadó kockázatokkal. II. Magyarország nemzeti céljai és nemzetközi tevékenységei, amelyeket biztonságpolitikai értékek és érdekek határoznak meg. Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek (stabilitás, gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődés, nemzetközi béke, demokrácia és biztonság) felsorakoztatása mellett kihangsúlyozódik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)12 nemzetközi békében és európai stabilitásban játszott szerepe. Ebben a fejezetben kerül kijelentésre annak ténye, miszerint „Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO és EU-tagság jelenti.” Ugyanitt kerül hangsúly az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkére, amely mint alappillér van jelen Magyarország biztonságának kollektív védelme terén. Ennek értelmében „a Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.”13 III. Az országra biztonsági kockázatot jelentő fenyegetések és veszélyek. Hazánk meghatározó feladatának tartja, nem csak a saját biztonságunk erősítését, hanem szövetségeseink biztonságához való aktív hozzájárulást is. Lépéseket kell tenni a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris tömegpusztító fegyverek hordozóeszközeik és előállításuk megakadályozásában. E fejezetben helyet kap még a globális fenyegetést jelentő terrorizmus mellett a pénzügyi biztonság, kiberbiztonság, energiabiztonság, a természeti és ipari katasztrófák veszélyhelyzeteire adható reagálások, valamint a globális éghajlat és környezetváltozás. A szervezett bűnözés és e mellett a kábítószer-kereskedelem egyre növekvő – a biztonságot befolyásoló – veszélyességi faktorként jelenik meg hazánkban, mind a mellett, hogy számolni kell még a migrációval és szélsőséges csoportokkal együtt jelentkező köz- és nemzetbiztonsági kockázati tényezővel. IV. A fent taglaltakra adható elvárások, ajánlások és azok kormányzati végrehajtása. Az ország biztonságának erősítése érdekében politikai és gazdasági stabilitásra kell törekedni és mindezek mellett megfelelő forrásokat kell biztosítani az ország és állampolgárai védelmére. Előtérbe kerül a Magyarország szuverenitását alapintézményként szavatoló Magyar Honvédség, annak feladata, a vele szemben támasztott követelmények, elvárások, célok és a végrehajtás eszközei. Végezetül a Nemzeti Biztonsági Stratégia hazánk szuverenitás és alkotmányos rendjének védelme érdekében meghatározza a magyar hírszerzés és elhárítás stratégiai feladatait, azok céljait, végrehajtását. A 2004-ben alapdokumentumként felállított Nemzeti Biztonsági Stratégia felülvizsgálatát főképp a globális téren, valamint hazánk közvetlen biztonsági környezetében bekövetkezett változások indokolták. A NATO – a már említett – 2010-ben kiadott új Stratégiai Koncepciója alapvetően tette szükségszerűvé a magyar dokumentum felülvizsgálatát, követve az EU és NATO tagállamok gyakorlatát. Az EU fent említett Lisszaboni Szerződése is megerősítette ennek időszerűségét. Kijelenthető, hogy az újonnan elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia fő vonalaiban követi a korábbi stratégiát, azzal a különbséggel, hogy számba veszi a fent említett dokumentumokban és más országok stratégiájában foglaltakat. Nagy hangsúly szegeződik a regionális együttműködésre, komplexitásra, egyfajta nemzetközi biztonsági összhangra, valamint a távoli biztonságra veszélyt jelentő kockázatok feltérképezésére.
ÖSSZEGZÉS
A biztonság fogalmát már számos esetben és számos államban igyekeztek meghatározni, körülírni, azonban ahogy a fentiekben láthattuk, egy olyan komplex dologról van szó, amely teljes egészében csak nagyon kevés esetben és pillanatban valósulhat meg. Az élet bármely területén és bármikor kialakulhat veszélyforrás, amely a biztonságot hivatott redukálni, így ennek tükrében kijelenthető, hogy tökéletes biztonság nem létezik. Mindezek ellenére az államoknak alapvető feladata a békés létformának, az állampolgárok biztonságának, függetlenségének mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten történő kivívása és a biztonságot veszélyeztető kihívásokra való hatékony reagálás.
