2015. évi XLII. törvény (új HSZT) 3. §.

„A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.”

Az együttműködés irányát tekintve lehet:

• nemzetközi,
• államon belüli
• szervek közötti (külső)
• szerven belüli

Nemzetközi együttműködés

A  központi  szerv  képviseli  a  rendőrséget  a  nemzetközi  rendvédelmi  szervezetekben, különösen  a  Bűnügyi  Rendőrség  Nemzetközi  Szervezetében  (Interpol),  az  Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol), valamint – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a két - és  többoldalú  nemzetközi  szerződéseken  alapuló  rendészeti  tárgyú  nemzetközi kapcsolatokban.

Államon belüli, szervek közötti (külső) együttműködés A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv - külön  törvényben  meghatározottak  szerint - önállóan  jogosultak  a tevékenységükkel  összefüggő  feladatokat  ellátó  társszervekkel  való  együttműködésre, kapcsolattartásra,  valamint  e  szervek  nemzetközi  szervezetei  tevékenységében  való közvetlen részvételre.

Szerven belüli együttműködés

(ORFK, NVSZ, TEK között):

Az  általános  rendőri  feladatok  ellátására  létrehozott  szerv  nyilvántartásaiból  a  belső bűnmegelőzési  és  bűnfelderítési  feladatokat  ellátó  és  a  terrorizmust  elhárító  szerv feladatainak  teljesítéséhez  kérhet  adatot.  Az  adattovábbítás  jogszerűségéért  és pontosságáért az a szerv felel, amelyik az adatot továbbította.

Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során  hatáskörébe  nem  tartozó  bűncselekményre  utaló  információ  birtokába  jut,  azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek.

A Rendőrség együttműködése más szervekkel járőrszolgálat során

A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, a határterület és - jogszabályban meghatározott esetekben - a határterületen kívüli területek rendőri vagy határrendészeti ellenőrzésének, továbbá a határőrizetnek az egyik formája. A járőrözés során egy vagy több rendőr előre meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon, valamint menetvonalon  űnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, továbbá vízi rendészeti feladatotó lát  el,  ellenőrzi  a  jogszabályok  betartását,  végzi  a  jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.

A rendőr a mellé - közös végrehajtást igénylő feladat esetén - járőrtársként beosztott katonai rendésszel, büntetés - végrehajtási őrrel, pénzügyőrrel, az Európai Unió jogi aktusa vagy  nemzetközi  szerződés  alapján  más  állam  rendvédelmi  szervének  tagjával, közterület - felügyelővel,  fegyveres biztonsági  őrrel,  illetve  polgárőrrel  együttműködve látja el a járőrözést. Ha a feladat jellege megkívánja, a rendőr járőrtársként osztható be katonai rendészeti járőrözésre.

A Rendőrség és a Katasztrófavédelem együttműködése

A védekezés megvalósítás a funkcionális szervek együttműködésével valósítható meg.

Az együttműködés  célja  a  védekezésben  résztvevő  valamennyi  szervezet tevékenységének  hely, idő  és  feladat  szerinti  összehangolása, a   katasztrófakáros  következményeinek megelőzése, következmények továbbterjedésének megakadályozása, kiküszöbölése vagy csökkentése, a következmények felszámolása és az eredeti helyzet visszaállítása.

A  feladatainak  hatékony  megvalósítása,  a  részt  vevő  szervek,  szervezetek, megóvása

érdekében az együttműködést meghatározza:

- katasztrófa típusa,

- katasztrófa elleni védekezés időszaka,

- végrehajtandó feladatok jellege, terjedelme.

Az együttműködés megszervezése során rögzíteni kell:

- a védekezés vezetőjét,

- egyes időszakokban a feladatok végrehajtásának rendjét,

- a védekezésbe bevont szervezetek alkalmazásának rendjét.

A Rendőrség  az  elsődleges  beavatkozók  egyike,  feladata  a  kárhelyszín  lezárása,  a forgalom  biztosítása,  ellenőrző - átengedő  pontok  (EÁP)  létrehozása,  a  lakosság tájékoztatása, a bejelentett események továbbítása az illetékesnek. Kitelepítés esetén a hátrahagyott értékek őrzése, útvonalak biztosítása.

Katasztrófa helyszínén a rendőr az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik

• a közbiztonság és az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, valamint ennek helyreállítására,
• a helyszín,  valamint  a  helyszínre  érkező  különböző  mentőegységek  zavartalan munkájának biztosítására, továbbá
• közreműködik a  forgalom  lezárásában  és  elterelésében,  valamint  az  élet - és vagyonmentésben.

A katasztrófa elleni védekezés során a rendőr közreműködik

- a lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,

- a  végrehajtandó  személyi  és  anyag,  jármű  vegyi - sugármentesítési  feladatok biztosításában, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartatásában,

- a  veszélyes  szállítmányok  kiömlése,  szivárgása  esetén  a  riasztási  és  biztosítási feladatokban,  a  sugárzó  anyagok  felfedezése  esetén  meghatározott  eljárásban, valamint

- a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén  a  riasztásban,  a  szükséges,  a  védekezés  hatékonyságát  növelő  intézkedések megtételében.

Az  általános  rendőrségi  feladatok  ellátására  létrehozott  szerv  katasztrófa  vagy  annak veszélye esetén soron kívül biztosítja

- a mentő és segítő erők államhatáron történő átkelését, felvezetését, határátléptetését,

- a  nemzetközi  polgári  védelmi,  valamint  a  katasztrófavédelemben  részt  vevő  erők, eszközök  határterületen  történő  mozgását,  továbbá  az  egyszerűsített  vagy  a határátkelőhelyen kívüli átléptetését, valamint

- az  államhatár  veszélyeztetett  szakaszának  lezárását,  továbbá  a  rendészeti  célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.

A Rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködése

Az ország gazdasági működésének  elengedhetetlen  feltétele,  hogy  az  állami  kiadások fedezésére  bevételeket  biztosítson,  mely  igényét  hagyományosan  adókból,  vámokból, bírságokból elégíti ki. Ezt a feladatot történelmileg az erre a célra létrehozott adó, illetve vámhatóság látja el.  Mindamellett indokolt,  hogy  egyes  pénzügyi  és  más  kapcsolódó bűncselekmények  felderítése  hatékonyan  történjen  az  erre  a  célra  létrehozott  bűnügyi szervezetrendszer segítségével.

A vámszervezet szervei és más, a nemzetközi áruforgalom szabályozásának ellenőrzésében illetékes hatóságok, intézmények valamint polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelesek hivatalos eljárásuk során együttműködni.

A vámszervezet nyomozó szervei és a rendőrség bűnügyi szervei a büntetőeljárásról szóló törvényben, valamint a rendőrségi törvényben meghatározott hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenységgyakorlása során támogatni.

A Rendőrség és a Büntetés-végrehajtás együttműködése:

A büntetés-végrehajtási szervezet a közrend és a közbiztonság, az élet- és vagyonbiztonság súlyos sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén, az intézkedésre jogosult rendvédelmi szerv kérésére - a büntetés-végrehajtás biztonságának a veszélyeztetése nélkül - segítséget nyúlt a közrendvédelmi feladatok ellátásához.

A büntetés-végrehajtási szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogva tartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére a Rendőrséggel. a rendőrfőkapitányok és a bv. intézetek együttműködési tervet dolgoznak ki.

Az együttműködés főbb területei:

• a bűnmegelőzés erősítése, a fogvatartottak további bűncselekmények elkövetésétől való visszatartása,
• a szabadságvesztés letöltése megkezdése előtt, vagy annak időtartama alatt elkövetett bűncselekmények felderítése,
• az igazgatásrendészeti értesítési és adatszolgáltatási feladatok teljesítése,
• az intézetek rendjére, biztonságára fokozottan veszélyes cselekmények (fogolyszökések, fogolyzendülések, terrorcselekmények) és más bűncselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása és felszámolása,
• a személyi állomány képzése, kiképzése, továbbképzése.

A Rendőrség a rá háruló feladatokat eredményesen a jogszabályok által együttműködésre kijelölt erők igénybevételével tudja csak megoldani. Az együttműködés biztosítja azt, hogy az állam belső rendje, a közbiztonság védelme és fenntartása érdekében az  erre hivatott szervek eredményesen, a társadalom, a közvélemény megelégedésére tudjanak tevékenykedni.

A koordinált tevékenység növeli e szervek iránti bizalmat, és elősegíti az együttműködésben résztvevő munkájának elismerését.