A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és Vám- és Pénzügyőrség (VP) integrációjaként jött létre 2011. január 01-jével.
A hivatal felállításának célja az állami adóhatósági és vámhatósági feladatok ellátásának
- minőségi, hatékonysági javítása, átláthatóságának fejlesztése, költségtakarékosság, a feladatok ellátásához szükséges információ áramlás korszerű biztosítása.
- Egységes elvek alapján működő, egységes irányítású szervezet kialakításával a költségvetési bevételek biztosítása,
- Pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása.
A NAV-ot létrehozó fontosabb jogszabályok:
- évi CXXII. törvény,
- a 273/2010 (XII.9.) Kormányrendelet,.valamint
- a Nemzetgazdasági miniszter 15083/2011.sz. határozata, mely a NAV által használható kényszerítő eszközöket határozza meg.
A NAV szervezeti felépítése:
Jogállása:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása, szervezeti keretei:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogi személyiséggel rendelkező, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, melynek felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el.
Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.
Központi szervei:
o Központi Hivatal,
o bűnügyi főigazgatóság,
o informatikai feladatokat ellátó intézetek,
o a humánerőforrás- fejlesztési feladatokat ellátó intézet
Irányítása:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői:
- A NAV vezetője a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időre kinevezett elnök. Központi Hivatalt közvetlenül vezeti, ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat, szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.
- Elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV elnöke nevezi ki.
Az elnökhelyettesek támogatására (elnökhelyettesenként legfeljebb két) szakfőigazgató nevezhető ki.
- A bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a humánerőforrás- fejlesztési feladatokat ellátó intézet, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek vezetője a kinevezett főigazgató. Javaslatára a szakmai tevékenység irányításában főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt.
Személyi állománya:
A NAV személyi állománya
- kormánytisztviselőkből,
- kormányzati ügykezelőkből,
- szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrök) és munkavállalókból áll.
Tevékenységi köre:
A NAV az állami adó- és vámhatósági feladatokat összevontan, közös szervezet keretein belül látja el.
Négy fő tevékenységi köre:
- Adóigazgatás,
- Vámigazgatás,
- Bűnügyi tevékenység,
- a szakmai tevékenységet támogató informatika.
Feladata: az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme az adó- , a vám- és a büntetőjog eszközeivel.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt feladatai:
- vám- és jövedéki ellenőrzési tevékenység
- adó- és pénzügyi ellenőrzési tevékenység
- bűnüldözői munka hatásfokának növelése
- az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása
- az adózással kapcsolatos jogkövető magatartás elősegítése gyors, korszerű és ügyfélbarát szolgáltatások révén fő feladatai:
- a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,
- a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó- visszaigénylés vagy adó- visszatérítés,
- a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
A NAV felhatalmazott szervei a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási feladataik teljesítése érdekében
- informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,
- az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,
- saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,
- a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,
- a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhatnak,
- mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a § 18 rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak
- ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében
- életének, testi épségének megóvása érdekében
- pénzügyi nyomozó
- ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót
- igénybevétel ével helyettesíthetik.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatainak tételes leírását a 2010. évi CXXII. törvény (13. §, 14.§) tartalmazza.
