II/1. Magyarország biztonsága és biztonsági stratégiája
„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése (Magyarország Alaptörvénye)
A biztonság Komplex, átfogó fogalom, számtalan értelmezése ismert.
A biztonság az állam és a társadalom érdekeinek, értékeinek, az ország területének és a lakosságának küldő és belső veszélyektől, fenyegetésektől mentes állapota.
A biztonság napjainkban jelentősen felértékelődött, a politika szerves részét képező, több összetevős kategória. Számos területe ismert, magában foglalja a társadalmi, a gazdasági, a politikai, a környezeti, a honvédelmi biztonságot, a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot.
A biztonságpolitika állami funkció, a mindenkori kormányzati politika szerves része. Végső célja a társadalom alapvető értékeinek és érdekeinek védelme, az ehhez szükséges eszközrendszer kialakítása, működtetése.
Jogszabályok, amelyek meghatározzák:
- Magyarország Alaptörvénye,
- A Kormány 1035/2012. (II.21.) határozata. Magyarország Nemzeti Biztonság Stratégiájáról.
1.pont: Jelen stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai, biztonsági rendszerben érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit.
2.pont: A biztonság fogalma egyre átfogóbb értelmezést nyer. A folyamatosan változó biztonsági környezetben a kihívások, kockázati tényezõk és fenyegetések ma már több síkon – az egyének, közösségek, államok és régiók szintjén, valamint globális szinten – jelennek meg, és az egyének, kormányzati és nem kormányzati szervezetek, valamint transznacionális szereplõk széles körét érintik. Mára elengedhetetlenné vált a biztonság politikai, katonai, gazdasági és pénzügyi, társadalmi, ezen belül emberi és kisebbségi jogi, valamint környezeti dimenziójának együttes kezelése. Ugyanakkor a 21. században a biztonság katonai szegmense is új hangsúlyokkal jelenik meg. Egyre inkább elõtérbe kerülnek azok a biztonságpolitikai kihívások, amelyek kezeléséhez átfogó és összehangolt politikai, gazdasági és – szükség esetén – katonai fellépésre van szükség
Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban
Magyarország egyetlen országot sem tekint ellenségének, vitás kérdéseit az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog normáival összhangban, békés eszközökkel kívánja rendezni.
Magyarország alapvetõ értékének tekinti az olyan egyetemes és egymással szoros összefüggésben álló értékeket, mint a béke, a biztonság, az államok szuverenitása és területi épsége, a demokrácia és a jogállamiság, az emberi és azon belül a kisebbségi jogok, valamint az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartása. A biztonság átfogó értelmezése révén értékeink és azok védelme határozzák meg biztonságpolitikai érdekeinket és céljainkat
Közbiztonság:
A közbiztonság sokat használt, és sokféleképpen definiált fogalma a rendészetnek.
Felfogásunkban közbiztonságon – a biztonság ugyancsak lényeges összetevőjeként, szervesen kapcsolódva a közrend (belső rend) megfogalmazásához – az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működését értjük. Azaz a közbiztonság nem más, mint a társadalom tagjai személy- és vagyonbiztonságának állam általi garantálása és megvalósulása.
A közbiztonság a biztonsághoz képest szűkebb kategória, elsősorban az állami szerveket, ezen belül a rendészeti szerveket, valamint az állampolgárokat érinti.
A modern európai felfogás szerint a közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék, amely az egyének és közösségeik tevékenységéből, az állami szervek hatósági intézkedésiből, a polgárok önvédelmi képességei és a vállalkozói piac nyújtotta szolgáltatások együtteséből alakul ki.
A közbiztonság tehát olyan állapot, amelyben az állampolgárok ismerik a jogszabályokat, azokat betartják (objektív közbiztonság), és bíznak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését akadályozó magatartásokkal szemben közvetlenül, állami kényszerrel is fellép (szubjektív közbiztonság).
A rendészeti igazgatás a közbiztonságot a jogellenes magatartásokkal szemben hatósági kényszerrel oltalmazza, védelmezi. A közbiztonság olyan érték, amelynek a védelmezéséhez az alapvető emberi jogok korlátozása is indokolt lehet.
A közbiztonságot veszélyeztető magatartások tilalmát elsősorban a szabálysértési- és a büntetőjog tartalmazza.
A társadalmat, illetve annak rendjét érintő fenyegetések hatásos elhárításához kollektív munkára van szükség, erre tekintettel a közbiztonság egyben kooperációs termék is. Különösen a városi közbiztonsági modellek kialakításában kapnak jelentőséget és válnak hangsúlyosan fontossá az önkormányzat, a rendőrség, a biztonsági vállalkozások, illetve a civil (társadalmi) önvédelmi egyesületek együttes partneri viszonya.
