- A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása
A büntetés-végrehajtási szervezet a feladatai ellátása során – az erre törvényben feljogosított szervek határozata alapján – az egyik legfontosabb alapjogot, a személyi szabadsághoz való jogot korlátozza. A közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében – az egyéb rendvédelmi szervekhez hasonlóan – kényszerítő eszközök alkalmazására is sor kerülhet.
A büntetés-végrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet.
A büntetés-végrehajtási szervezet a feladatai törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. A büntetés-végrehajtási szervezet részére feladatot törvény határozhat meg.
A büntetés-végrehajtási szervezet működését a Kormány, a belügyminiszter útján irányítja. A büntetés-végrehajtási szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával.
A büntetések és intézkedések végrehajtása felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorol. (büntetés-végrehajtási ügyész)
A büntetés-végrehajtási szervezet elhelyezkedése a fegyveres szervezetek rendszerében
A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai
Garanciális jellegű szabály, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet feladatait törvényben kell meghatározni. E feladatokat a 1995. évi CVII. törvény – a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény határozza meg.
Feladatai:
- a) Szabadságelvonással járó büntetések végrehajtása (országos büntetés-végrehajtási intézetek – letöltő házak) Szabadságelvonással járó büntetések: szabadságvesztés (fogház, börtön, fegyház), elzárás, valamint pénzbüntetés és közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés (fogház).
- b) Előzetes letartóztatás végrehajtása (megyei büntetés-végrehajtási intézetek) Az előzetes letartóztatás a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó büntetőeljárási kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben kizárólag a bíróság jogosult elrendelni. Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
- c) Kényszergyógykezelés végrehajtása (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a továbbiakban: IMEI) A kényszergyógykezelés egy büntetőjogi intézkedés. A személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetőjével szemben kell alkalmazni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
- d) Ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása (IMEI) Az ideiglenes kényszergyógykezelés a büntetőeljárási kényszerintézkedések közé tartozik. Lényege a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása, jogerős ítélet nélkül. Akkor van helye, ha megalapozottan lehet arra következtetni, hogy a terhelt kényszergyógykezelését el kell rendelni.
- e) Szabálysértési elzárás végrehajtása (végrehajtására kijelölt intézetek) A szabálysértési elzárás végrehajtása alatt a kiszabott elzárást, a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását kell érteni.
- f) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatok végrehajtása
e feladatok:
- a feltételes szabadsággal összefüggésben készítendő pártfogói vélemény elkészítése
- meghatározott esetekben környezettanulmányok elkészítése
- a gondozás és az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység
- a feltételes szabadság tartama alatti pártfogó felügyelet végrehajtása
Fogalmak
A büntetés-végrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
Önálló jogi személy: Olyan jogi személyiséggel bíró szervezet, amely törvényben meghatározott rend alapján jött létre, állami nyilvántartásba vették, társadalmilag elismert céllal keletkezett, valamint állandó, elkülönült szervezettel és elkülönült vagyonnal rendelkezik, illetőleg önálló vagyoni felelőssége van.
A szakfeladatok: olyan – a fogvatartottakkal kapcsolatos – feladatok ellátását jelenti, melyek a büntetés-végrehajtási célok elérését – főként az elítélt társdalomba történő visszailleszkedését – segítik elő.
A kapcsolt szakfeladatok a szakfeladatok végrehajtásában történő előkészítő, azt elősegítő infrastruktúrális jellegű (háttérmunka) feladatok végzését értjük
Fogvatartott: aki a szabadság-elvonással járó büntetést, intézkedést, büntetőeljárási kényszerintézkedést és a szabálysértési elzárást büntetés-végrehajtási szervnél tölti.
Egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető.
Büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő.
A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, vezetése, felépítése
A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása:
- vezető szerve a Kormány (vezetője a Miniszterelnök)
- Belügyminisztérium (vezetője a Belügyminiszter)
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
- BVOP (vezetője az országos parancsnok)
- büntetés-végrehajtási szervek (büntetés-végrehajtási intézetek,büntetés-végrehajtási intézmények, gazdasági társaságok)
A büntetés-végrehajtási szervezet működését a Kormány a belügyminiszter útján irányítja.
A belügyminiszter főbb – a büntetés-végrehajtást érintő – feladatai:
- Felelős a büntetés-végrehajtási szervezet törvényes működéséért
- A büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozóan törvények és egyéb döntések tervezeteit készíti elő az Országgyűlés és a Kormány részére
- Rendeleteket alkot, és utasítások útján szabályozza a büntetés-végrehajtási szervezetet
- Dönt büntetés-végrehajtási szerv létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről
- Rendszeresíti a büntetés-végrehajtási szervezetnél alkalmazható kényszerítőeszközöket, fegyverzeti-, egyenruházati anyagokat, hír és biztonsági rendszereket
A belügyminiszter a büntetés-végrehajtási szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat. (a szolgálati út betartásával)
Az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belügyminiszter döntéseinek keretei között vezeti a büntetés-végrehajtási szervezetet.
Az országos parancsnok a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.
Az országos parancsnok képviseli a büntetésvégrehajtási szervezetet.
Az országos parancsnok főbb feladatai:
- Gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet törvényes működéséről
- Előterjesztést, javaslatot tesz a belügyminiszter felé
- Utasításokat (normatív) és szakutasításokat (nem normatív) ad ki
- Meghatározza a már rendszeresített kényszerítőeszközök, fegyverzeti-, egyenruházati anyagok, hír és biztonsági rendszerek, illetve egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit
A büntetés-végrehajtási szervezet felépítése
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
- büntetés-végrehajtási intézetek
- büntetés-végrehajtási intézmények büntetés-végrehajtási szervek
- gazdálkodó szervezetek (kft.-k)
- évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
