II/2. Rendészeti tevékenységet végző állami, önkormányzati és civil szervezetek

A Rendészeti tevékenységet végző állami, önkormányzati és civil szervezetek A rendészeti tevékenységet végző szerveket többféleképpen lehet csoportosítani, a teljesség igénye nélkül a következő csoportosítást végeztük.

2.1. Rendészeti tevékenységet végző állami szervek

• a Rendőrség (állami fegyveres rendvédelmi szerv);
• a Hivatásos katasztrófavédelmi szerv (nem fegyveres rendvédelmi szerv);
• a Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (állami fegyveres rendvédelmi szerv);
• a Büntetés-végrehajtási szervezet (állami fegyveres rendvédelmi szerv);
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami fegyveres rendvédelmi szerv a pénzügyőrök vonatkozásában)

2.2. Rendészeti tevékenységet végző állami, de nem fegyveres szervek

• a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH);
• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ);
• a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH);
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH);
• a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

2.3. Rendészeti tevékenységet végző önkormányzati szervek

• a természetvédelmi őr;
• a hegyőr; · a halászati őr;
• a közterület-felügyelő;
• az önkormányzati természetvédelmi őr,
• a mezőőr.

2.4. Rendészeti tevékenységet végző civil szervezetek

• a Polgárőrség

2.5.Rendészeti tevékenységet végző állami, de nem fegyveres szervek feladatai

2.5.1. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal országos hatáskörű, önálló költségvetési szervként 2000. január 1. óta lát el menekültügyi, idegenrendészeti és állampolgársági ügyintézési feladatokat. Menekültügyi és idegenrendészeti elsőfokú hatóságként jelenleg az ország területén 7 regionális igazgatóság összesen 24 kirendeltsége intézi ügyfelek évről-évre növekvő számú ügyeit. Az alárendeltségében működő befogadó intézmények az ország több pontján biztosítanak elhelyezést és ellátást menekültügyi és idegenrendészeti eljárással az érintett ügyfeleknek.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezeti és működési szabályzatában találhatunk utalást a rendészeti feladataira, ezek szerint:

Ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat. Idegenrendészeti hatóságként ellátja a jogszabályokban a hatáskörébe utalt idegenrendészeti feladatokat.

Központi vízumhatóságként kapcsolatot tart más schengeni államok központi hatóságaival. A SIS-jelzésekkel összefüggésben megkereséssel él a nemzeti SIRENE iroda felé és reagál a SIRENE iroda megkereséseire. Menekültügyi hatóságként ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt menekültügyi feladatokat. Útlevélhatóságként ellátja a bevándorolt, letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági feladatokat, a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági feladatokat. Végrehajtja a migrációs tárgyú nemzetközi szerződésekből adódó feladatokat, felügyeli és koordinálja a visszafogadási egyezmények végrehajtását, engedélyezi a hatósági kísérettel történő átszállításokat. Kapcsolatot tart a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel.

2.5.2. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja. Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tiszti főorvos. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közegészségügyi (élelmezésegészségügy-, táplálkozás-egészségügy), járványügyi és más feladatokat lát el, mely jogszabályokban megfogalmazott hatósági tevékenységével szintén kapcsolódik a rendészeti tevékenységekhez.

2.5.3. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 2007-ben hívta életre a közlekedésért felelős miniszter a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódjaként. Később a Hatóságba integrálták a Katonai Légügyi Hivatalt, majd a Magyar Vasúti Hivatalt is. A Hatóság alaptevékenysége az általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú: közúti közlekedési hatósági feladatokat, légiközlekedési hatósági feladatokat, katonai légügyi hatósági feladatokat, vasúti közlekedési hatósági feladatokat, vasúti igazgatási feladatokat, hajózási hatósági feladatokat, egyéb feladatokat.

2.5.4. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. március 15-ével jött létre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összevonásával. A NÉBIH szakterületei a következők:

• Állat-egészségügy és Állatvédelem;
• Állat-egészségügy Diagnosztika;
• Állatgyógyászati Termékek;
• Állattenyésztés;
• Borászat és Alkoholos Italok;
• Erdészet;
• Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelés;
• Élelmiszer- és Takarmánybiztonság;
• Földművelésügy;
• Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelem;
• Növénytermesztés és Kertészet;
• Rendszerszervezés és Felügyelet.

A NÉBIH alapvető feladatai a következőkben foglalhatók össze:

• az élelmiszerlánccal kapcsolatos döntések naprakész információkkal való segítése;
• figyelemfelhívás az újonnan felmerülő kockázatokra;
• élelmiszerlánccal kapcsolatos vizsgálatok elvégzése;
• összefogja az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos uniós gyors veszélyt jelző rendszer hazai teendőit;
• végzi az új élelmiszerek elsődleges biztonsági értékelését stb.

2.5.5. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Magyarország Kormánya a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) rendeletével hozta létre. 2015. április 1-től a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztóvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az NHF-t a főigazgató vezeti. Feladata a fogyasztói panaszkivizsgálás, amely indokolt esetben hatósági ellenőrzés keretében történik. Tevékenységük során ellenőrzik a jogszabályi előírások betartását, feltárják a hiányosságokat. Ha a hatóság jogsértő állapotot talál, erről határozatot hoz és szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

2.6. Rendészeti tevékenységet végző önkormányzati szervek, szervezetek feladatai

Az Országgyűlés 2012.-ben megalkotta az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényt. Az Országgyűlés a törvény megalkotása során abból indult ki, hogy a közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték. Kinyilvánította azt, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elengedhetetlen a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel való együttműködés. Elismerte az egységes szabályozás és követelményrendszer megteremtésének szükségességét az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének újraszabályozása és rendszerbe helyezése érdekében.

Ennek alapján az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni:

1. a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre,
2. b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre,
3. c) a természetvédelmi őrre,
4. d) az erdővédelmi szolgálat tagjára,
5. e) a hegyőrre,
6. f) a formaruházat kivételével a hivatásos vadászra,
7. g) a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre,
8. h) a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzetre,
9. i) a halászati őrre,
10. j) a közterület-felügyelőre,
11. k) az önkormányzati természetvédelmi őrre,
12. l) a mezőőrre.

A 2012. évi CXX. törvény I. fejezet 2. pont 2.§.-a (Értelmező rendelkezések) ad konkrét utalást arra vonatkozóan, hogy az egyes rendészeti feladatot ellátó személyek tekintetében mi minősül jogellenes cselekménynek és illetékességi területnek.

• a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet védelméről szóló törvényben,
• a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben,
• a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben,
• közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,
• a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben,
• az erdővédelmi szolgálat tagja, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket kell érteni.

Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő

Önkormányzati rendészeti szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre.

Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.

Az előző bekezdésben felsorolt személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét a segédfelügyelő segítheti.

A segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, és a feladata ellátásához előírt képesítési feltételekkel rendelkezik. A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját kizárólag az előző bekezdésében meghatározott személyek jelenlétében és utasítása szerint végezheti. A segédfelügyelő önállóan jogosult a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható intézkedések:

1. Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása.
2. A tetten ért személy visszatartása.
3. Dolog ideiglenes elvétele.
4. Igazoltatás.
5. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása.
6. A tetten ért személy előállítása.

2.7. Rendészeti tevékenységet végző civil szervezetek

A Polgárőrség

A közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség nyújt cselekvési lehetőséget.

Tevékenységét a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény határozza meg. A polgárőri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg.

Polgárőr az a

18. a) 18. életévét betöltött,
19. b) cselekvőképes és
20. c) büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el a fent említett szabályzatokat.

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt - a 2011. évi CLXV. törvényben meghatározottak kivételével - nem alkalmazhat. Köteles az eljárása által érintett személyek emberi méltóságát és alapvető jogait tiszteletben tartani.

A polgárőr szervezetek típusai:

1. a) a polgárőr egyesület,
2. b) a területi polgárőr szövetség, valamint
3. c) az Országos Polgárőr Szövetség.

A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

A polgárőr egyesület az alapfeladatokon túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet például:

• a katasztrófák elleni védekezésben és a helyreállításban, az újjáépítés feladataiban,
• a baleset-megelőzési, és a közlekedésbiztonsági feladatokban,
• a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
• az önkormányzati vagyon megóvásában,
• a rendezvények helyszínének biztosításában.

Területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet azonos megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotnak, a 2011. évi CLXV. törvényben meghatározott feladatokat látja el és az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Megyénként, illetve a főváros területén kizárólag egy területi polgárőr szövetség működhet.

Az Országos Polgárőr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Az Országos Polgárőr Szövetség az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével együttműködési megállapodást köt. Az Országos Polgárőr Szövetség legfelsőbb szerve az öt évre választott, a polgárőr egyesületek és a területi polgárőr szövetségek képviselőiből álló küldöttgyűlés.